Műtrágyaválasztás csapadékosan induló évben

Ahol víz áll a táblán, ott szemlátomást nagy a gond, akár került mag a földbe ősszel, akár nem, ez nem vitás. Azonban ott, ahol a föld látszik, az utóbbi 3 hónap csapadékhelyzete ott is alapos indokot ad a tápanyagellátás kérdéseinek az alapos megfontolására. A közel teljesen víztelített talaj ugyanis más, mint amit többnyire megszoktunk és ezért olyan tényezőkre is érdemes figyelni, amelyeknek egy „normálisan” induló évben kisebb jelentőséget tulajdonítunk.

A jelenlegi belvíz- és víztelítettségi helyzetnek a csapadékos őszt követő különösen csapadékos téli időjárás az oka. Ha csak az elmúlt 30 nap csapadékadatait nézzük, akkor egyértelműen látszik a metnet térképén, hogy az ország legnagyobb részére 80-100 mm csapadék hullott. Ez önmagában is elég sok, hiszen a 100 mm csapadék egy hektár szántóföldre vetítve 1.000.000 liter vizet jelent, amelynek a beszívódása illetve befogadása még a nem átfagyott talajnak is becsületére válik. Azonban a csapadékos idő nem az utolsó 30 napra (2016. január 23 – február 23) jellemző, hanem az utolsó 3 hónapra is egyértelműen.

Ha a fenti – szintén a metnet által készített – térképre nézünk, akkor elég szembetűnő, hogy az ország néhány kis területén egy kicsit szárazabb volt az elmúlt negyedév, mint az átlagos, viszont az ország nagy részén 30-50%-kal több csapadék hullott. Ez a szélsőségesebbé váló klíma rovására írható tény azokat a talajokat is próbára teszi, ahol a jó vízgazdálkodási adottságokat jó talajműveléssel egészítik ki. Remélhetően a következő napokban és hetekben több nedvesség fog a levegőbe elpárologni illetve a mélyebb rétegekbe szívódni, mint amennyi eső esik még és ez javít majd a helyzeten.

Milyen gondokat okoz az, ha a talaj nagyrészt (esetleg teljesen) vízzel telített:

A jó szerkezetű és a növény számára optimális feltételeket biztosító talaj negyedrészt vizet és negyedrészt levegőt tartalmaz. Hozzá kell tenni, hogy ez az arány nem csak a növényeknek, hanem a talaj hasznos életközösségének (baktériumok, gombák, algák stb.) is kedvező. Ha ez az arány valamelyik irányba erősen kimozdul – száradó talajban levegő lesz a víz helyén, vagy a túlnedvesedés miatt kiszorul a levegő – az közvetlenül is árt a növénynek, de a talajélet megtorpanása miatt nem elhanyagolgató a közvetett kár sem. A túl száraz talajban megáll a hasznos talajbaktériumok szaporodása, a túl nedves talaj pedig a levegőt igénylő (aerob) baktériumok életfeltételeit rontja. Meg kell jegyezni, hogy a gyökérzónában élő hasznos baktériumok szinte mindegyikének szüksége van levegőre. Ezen okok következtében a mostani „vizes” talajviszonyok hatására országosan arra lehet számítani, hogy a talajok stresszelt, inaktív baktériumközössége nem tudja majd megfelelően támogatni a növények fejlődését.

Közismert tény, hogy a víz hő kapacitása meglehetősen nagy. Ezért a túlzottan vizes talajok jóval lassabb felmelegedése sem kedvez a növénytermesztésnek, gondolom, nem kell részletezni, hogy miért.

A talajon illetve a talajban lévő víz egy része elpárolog majd, de nagyobb rész lesz, ami lassacskán a mélyebb talajrétegbe szivárog. Azt is érdemes és illik megjegyezni, hogy hazánkban a látszat ellenére elég jól működő árvíz- és belvízvédelmi rendszer működik. Az OVF jelentésében az is szerepel, hogy naponta közel 10 millió köbméter vizet szivattyúznak el az elöntött földekről. Lényeg viszont a víz leszivárgása. Nem kell magyarázni, hogy a leszivárgó vízzel együtt nem kevés vízben oldott tápanyag szivárog a mélybe. Ezek közül nyilván a nitrogén a legfontosabb, egyrészt mert a növény legfontosabb tápeleme, másrészt, mert ennek a tápelemnek a pótlására fordítjuk a legnagyobb összeget.

Azt gondolom, hogy aki mostanában rápillant a vizes sáros földjére, annak a fenti szempontok fontosságát elhalványítja az a kérdés, hogy mikor tud majd egyáltalán a gépekkel rámenni a területre és mennyit késik majd emiatt a tavaszi munka. Talán sovány vigasznak hangzik bölcs mentorom egykori tanítása: „a túl sok víz baja kisebb baj, mint a túl kevés víz baja”. A mai korszerű anyagok és technológiák jó lehetőséget adnak arra, hogy minimalizáljuk a jelenlegi helyzetből adódó károkat. A megfelelő műtrágya használat pedig kulcsfontosságú ebben a kérdésben.

Milyen műtrágyát válasszunk és miért?

Ebben a mostani helyzetben különösen indokolt az, ha olyan műtrágyát használunk, amellyel nem csak tápanyagot juttatunk a talajba, hanem amely kedvezően hat a leromlott talajéletre is. A Fertilia Kft. által gyártott és forgalmazott Gramix Rizotec termékcsalád és az UMG mikrogranulált starter műtrágyák prémium változatai egyedülállóak abból a szempontból, hogy csak ezek a termékek tartalmaznak Rizodyne talajaktivátort. Ez az anyag serkenti a talajban élő mikroorganizmusok szaporodását és a szó szoros értelmében aktiválja, dinamizálja a talajéletet. Ennek köszönhetően a növények valóban képesek lesznek a megfelelő időben felvenni a kijuttatott tápelemeket. A Rizodyne talajaktivátor azonban nem „csak” a gyorsabb tápelem felvétel révén segíti a növényt, hanem az életteli talaj természetes fertőtlenítő hatásának köszönhetően az említett műtrágyák használata csökkenti a talajból fertőző kórokozók nyomását. Ez a tény párosulva a megfelelően táplált növény erősebb természetes védekező rendszerével biztonságosabb és hatékonyabb növényvédelmet eredményez.

A Rizodyne talajaktivátor hatására a talajban élő hasznos mikroorganiznusok gyorsabb szaporodásának és fokozott aktivitásának köszönhetően nem csak a kijuttatott tápelemek állnak majd a növény rendelkezésére, hanem a lekötődött foszfor és kálium mobilizálása miatt (Bacillus törzsek) a növény egyenletesen hozzájut ezekhez is. A talajainkban nagy számban élő Azotobacter, Azospirillum és Preudomonas törzsek pedig nem csak a levegőben lévő nitrogén megkötése miatt hasznosak, hanem azért is, mert a rizoszférában indol-3-ecetsavat termelnek, amely a legesősebben ható növényi hormon. Ez a hormon, amely az auxin csoport „etalonja” (az az anyag auxin, amelyik úgy hat, mint ez) gyorsabb növényfejlődést eredményez. A Micrococcus és a Streptomyces törzsek pedig egyéb kedvező hatásuk mellett segítenek a megfelelő talajszerkezet visszaállításában.

A fent említett szakmai szempontok miatt 2016. tavaszán a Gramix Rizotec és az UMG starter műtrágya termékcsalád használata lehet a jó válasz a vízzel telített talajok kihívására és a megfelelő termésbiztonság elérésére.

További részletes információk a www.fertilia.hu internetoldalon illetve a cég szaktanácsadóinál.