A kedves porcelánfestő

Nem csinált többet, mint szépen üldögélt és tányérokat festegetett, miközben az érdeklődők százaival osztotta meg a Herendi porcelánfestés kulisszatitkait. Amikor röpke félórás bámészkodás és kis beszélgetés után megkérdeztem, hogy az AGROcafé különleges, egyedi búzakalászos készletét nem ő festette véletlenül, akkor azt válaszolta, hogy nem, sőt nem is hallott róla, viszont láttam rajta, hogy eléggé érdekelné a dolog. Áthívtam az AGROcaféba, egy kávéra és egy kis beszélgetésre, de főleg azért, hogy végre egy Herendi porcelánfestőnek is eldicsekedhessek a gyönyörű Herendi porcelánokkal.

A fenti képen Stupiánné Renáta mellett Lukácsi Vera az AGRO.bio területi képviselője. Vera itt tudta meg Renátától, hogy a kézzel festett Herendi motívumok, mint a mi csészéinken a búzakalászok nagyon hasonlítanak egymásra, de még sincs közöttük két egyforma. A kézi festés lényege és értéke, hogy minden egyes motívum bizonyosan más, még akkor is, ha a porcelánfestő már a sokezrediket festi.

S.Gy.: Kedves Renáta, hogy lehet, hogy porcelánfestő vagy, és nem is hallottál erről az „Arany kalászok” motívumról? Nem úgy van nálatok, hogy ültök egy nagy szobában, festegettek, ki ezt, ki azt, aztán közben beszélgettek?

Stupiánné Renáta: Nem egészen. Jelenleg közel 1000 dolgozója van a gyárnak, egészen pontosan 970. Senki nem tudhat mindenről, ráadásul én figurafestő vagyok.

S.Gy.: Hogy milyenfestő?

S.R.: Figurafestő. Én nem festek tányérokat vagy csészéket, én az ezernyi figurára festem rá a kért mintát. Nem is gondolnád, hogy milyen sok figurát készítünk a kis mókustól a nagy oroszlánig és mindet lehet kérni színesben vagy csak egyszínű dekorációval. Amúgy talán azok a legkülönlegesebbek. Természetesen, ahogy láttad én is ráfestem a tányérra a kétcentis kis lepkét, meg a falra is a métereset, de úgy a jó, ha nálunk mindenki azt csinálja és azt festi, amihez a legjobban ért illetve amit a legjobban szeret.

S.Gy.: Ha nem vagyok vindisgréc, mióta festegeted a porcelánokat Herenden?

S.R.: Ha jól számolom, már 28. éve.

S.Gy.: Nem untál még rá?

S.R.: Ezt nem lehet megunni. Remélem mindig ezt csinálhatom a jövőben is. Természetesen vannak változások, új figurák, új színek és a Herendi gyárban dolgozni mindig jó és most – úgy érezzük – elég jó korszakot élünk.

S.Gy.: Vannak korszakok?

S.R.: Egy ilyen régi múltra visszatekintő gyárban természetesen vannak jobb idők és nehezebbek. Nyilván a múlt században a háborúk alatt és után rossz korszak volt az egész világra és a porcelángyárra is, ahogy a gazdasági válság sem kedvez a kimagasló értéket képviselő porcelán termékeknek. Nálunk is volt átszervezés, meg kellett válni sok dolgozótól. Hálásak vagyunk a nemrég elhunyt Dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök úrnak, aki a közeli Bándon született és mindig a szívén viselte a Herendi gyár sorsát.

S.Gy: Azért érdekelne, hogy kié a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt? Remélem nem valami Balamári szigeteki offshore.

S.R.: A Herendi gyár dolgozói tulajdonban van. Majdnem minden dolgozó tulajdonos is egyben. Ez nagyon jó érzés. Ezt a munkát így lehet a legnagyobb odaadással és gondossággal végezni, ha az ember a magáénak érzi és az úgy is van.

S.Gy.: Kedves Renáta, mindig szívesen látunk az AGROcaféban és – vedd fenyegetésnek – ha Herend felé járok, beugrom hozzátok.