Kukorica „magyarosan”

2015. április 24.
Idén tavasszal 3 magyar cég úgy gondolta, hogy összeteszi azokat az értékeket, amelyekkel régóta szolgálja a mezőgazdaságot. A szegedi Gabonakutató, a Fertilia Kft. és a Phylazonitot forgalmazó Agrova Kft. összefogott, hogy az ország három részéből 3 termelőt támogasson a VII. Kukorica Termésversenyben.

A bevezetőben említett cégek szakemberei hisznek benne, hogy érdemes megnézni, hogy mit tud együtt a kiváló szegedi hibrid, a csúcsminőséget képviselő enyingi műtrágyával és kategória élvonalát képviselő Phylazonittal kezelt talajon. Miután idén már – éppen az Agrova Kft. kezdeményezésére – nem csak a termésmennyiség kerül értékelésre a termésversenyben, hanem a kukorica legfontosabb minőségi mutatója, a toxintartalom is, ezért a Kukorica Klub versenye, amely a legszélesebb körű kukorica kísérlet is egyben, jó alkalmat teremt a hazai értékek bemutatására.

A fenti kép a magyaros kukorica projektindító megbeszélése után készült. Balról: Holopovics Zoltán, a Phylazonit talajoltóanyagokat forgalmazó Agrova Kft. kísérleti szakmai felelőse, Tóth Katalin, a Fertilia Kft. marketingese, Virágné Pintér Gabriella, a Gabonakutató kereskedelmi igazgató helyettese, Szilágyi László, a Gabonakutató igazgatója és Lehoczki-Krsjak Szabolcs a Gabonakutató Kukorica Főosztályának a vezetője.

Amerika elsősége a kukorica vonatkozásában vitathatatlan, hiszen az Egyesült Államokban terem a világ kukoricatermésének a bő egyharmada. A kukoricát a Kolombusszal együtt utazó kutatók 1493-ban hozták Európába, ahol alig 100 év alatt elterjedt. Nálunk az uradalmi birtokokon már akkor eléggé fejlett volt a kukoricatermesztés, amikor a nagy vízen túl még rabszolgákat dolgoztattak.

Fleischmann Rudolf a kiváló magyar növénynemesítő és mezőgazdász már a 20. század elején a Préri királynője nevű kukorica nemesítésével igazán nagyot alkotott. A Földművelésügyi Minisztérium épületének falán, másik két nemesítővel együtt ábrázolt dombormű tiszteleg az emlékének. Bár hazánk kukoricatermesztése világviszonylatban gyakorlatilag jelentéktelen, mégis nálunk a legnagyobb felületen termesztett növényről van szó, amelynek a hazai nemesítésében a háborús idők megtorpanásai ellenére nagyon erősen benne van az a jó száz év, valamint a magyar mezőgazdasági szakértelem, kitartás és kreativitás.

Amennyire kiemelkedő a magyar mezőgazdaság a növénynemesítés és vetőmag előállítás vonatkozásában, gyakorlatilag ugyanez elmondható a műtrágyaiparról és a talaj termőképességét növelő, innovatív talajoltóanyagok területéről. Igaz, hogy a hazai műtrágyagyártás alig 80 éves- a Phylazonit talajoltóanyag pedig „csak” mintegy három évtizedes szakmai és technológiai háttérrel rendelkezik, de ezek a területek is kétségtelenül a magyar mezőgazdaság erősségeivé váltak. Nem véletlen, hogy a problémás talajokkal rendelkező afrikai országok régóta érdeklődnek a magyar műtrágyák iránt. Sokan nem tudják, hogy az egyiptomi kertészek és mezőgazdászok ma is a legnagyobbra tartják a magyar műtrágyát és a nigériai tudósok most tavasszal az enyingi Fertilia cégnél tanulmányozták a korszerű növénytáplálás és a fenntartható talajgazdálkodás közős nevezőjét, vagyis a cég legújabb termékpalettáját. A szélsőséges klímaviszonyok és az intenzív talajhasználat kedvezőtlen hatásait hatékonyan orvosolja az Agrova Kft. által forgalmazott Phylazonit talajoltóanyag, amely a termésbiztonság növelése mellett élelmiszerbiztonság javulását is eredményezi.



« Vissza