Ne együnk már annyi vegyszert, legalább a gyümölcsről ne!

Meg lehet védeni a gyümölcsöst illetve a gyümölcsöt a rovarkártételtől úgy, hogy garantáltan nincs rovarölő szermaradék? A Biocont Kft. által kínált megoldással igen…

 A 21. század a növényvédelem területén (is) a biológiai megoldások évszázadának ígérkezik. Megfelelő védelem a rovarkártevők ellen, vegyszer nélküli biológiai megoldással. Erről a témáról illetve a légtértelítésről László Gyula agrármérnökkel beszélgettünk, aki a Biocont Magyarország Kft. alapító tulajdonosaként egyike azoknak, akik a legtöbbet tettek hazánkban a biológiai növényvédelmi megoldások vizsgálatát, megismertetését és elterjesztését illetően.

 Kétségtelen, hogy a légtértelítés a 21. század növényvédelmének az egyik legérdekesebb biológiai módszere. Mi a lényege ennek?

 A légtértelítéses vagy más néven konfúziós technika egyes kártevő molylepke fajok szaporodását gátolja meg. Alapjául a nőstények által kibocsátott szexferomon szolgál, melynek segítségével képes a hím a nőstényre rátalálni párosodás céljából akár nagy távolságból is. Úgy kell elképzelni ezt, hogy a nőstény egy illatnyomot biztosít annak érdekében, hogy a hím rátaláljon. A hímek csápjain lévő receptorok (sensillák) fogják be ezeket a szexferomon molekulákat, sokszor már néhány molekula is elegendő az illatnyom megtalálásához. A légtérelítéses technika alkalmazása során az adott faj mesterségesen előállított szexferomonjával hatalmas dózisban „telítjük” az ültetvény légterét, elfedve ezzel a nőstények természetes feromon illatnyomát. Így a hímek elveszítik tájékozódó képességüket, hiszen minden irányból csak nagy töménységű szexferomont érzékelik, ráadásul a túlzott mennyiségű feromon molekulával érzékelőik már nem tudnak mit kezdeni. Ezzel a párosodás elmarad, tehát a nőstények megtermékenyítetlenek maradnak és nem raknak fertilis petét. Így előzhetjük meg a kárt okozó lárvák jelenlétét az ültetvényben.

 Mikor alakult ki ez a módszer, és milyen kártevők ellen alkalmazható?

 A szexferomon légtértelítéses technikával már a hetvenes években is foglalkoztak, de áttörés a múlt század nyolcvanas éveiben történt. Ekkor főleg a japán Shin-Etsu vállalat kutatói végeztek intenzív technológia fejlesztést, aminek eredményeként létrejött a megbízható, hosszú tartamhatású feromon párologtató diszpenzer amit világszerte Isomate néven ismernek. A hosszú évtizedes kutatás-fejlesztés rávilágított a technológia alkalmazásának minden kérdésére, így mára egy megbízható, stabil és rohamos terjedő módszerként alkalmazzák a gyümölcs- és szőlő növényvédelemben. A technológia szinte minden megfelelő méretű ültetvénybe adaptálható, de a komoly szaktanácsadói háttér elengedhetetlen a megfelelő eredmény eléréséhez. Magyarországon az almamoly, almailonca, keleti gyümölcsmoly, szilvamoly és a tarka- illetve nyerges szőlőmoly ellen van forgalomban légtértelítési termék.

 Mennyire befolyásolja a hatást az időjárás?

 A japán fejlesztésű feromon párologtató diszpenzerekre az időjárási tényezőknek nincs semmilyen hatása. A párolgás intenzitását viszont a hőmérséklet és a szél befolyásolja. Melegebb időben, vagy erősebb szél esetén a légtérből gyorsabban elillanó szexferomont a speciális diszpenzerek magasabb feromon kibocsátással kompenzálják. Igy a feomon szint közel állandó marad szeles vagy szélcsendes, meleg vagy hűvös időben, de a feromon fogyás a diszpenzerekből az előbbi esetekben gyorsabb.

 Mekkora felületen érdemes ezzel a módszerrel védekezni?

 A légtértelítés kifejezetten a nagyméretű, professzionális ültetvények technológiája. Az alkalmazhatóság alsó területmérete nehezen meghatározható, mert az eredményességet az alappopuláció erőssége ilyen esetben döntően meghatározza. Általában azt szoktuk javasolni, hogy szőlő és csonthéjas ültetvény esetén már 1-2 hektáron hatékony tud lenni a technológia, különösen, ha kezeletlen területektől jól szeparált ültetvényről van szó. Alma esetében 5 hektártól felfelé ajánljuk, azonban itt is találkoztunk már olyan alacsony molypopulációjú 2-3 hektáros ültetvénnyel, ahol kitűnően működött a légtértelítés.

 A légtértelítés hatékonysága és költsége hogyan alakul a kémiai rovarölő szerekhez képest?

 A légtértelítés hatékonyságát és költségviszonyait elsősorban a kártevő molypopuláció nagysága határozza meg. Két esetet emelnék ki: Sokan használják a légtértelítést erős molypopuláció (különösen almamoly) ellen azzal a céllal, hogy a légtértelítés segít visszaszorítani az erős moly állományt, de nagy egyedsűrűség esetén nem tudja tökéletesen megakadályozni a hímek és nőstények véletlenszerű egymásra találását. Ilyen esetekben a légtértelítés mellett jól megválasztott kiegészítő rovarölő szerekkel (pl. almamoly granulovírus) kell rásegíteni a feromon hatására. Ekkor a moly elleni szerfelhasználás 50-70%-kal csökken és általában a csak vegyszeres védelemmel megegyező, vagy annál 5-10%-kal alacsonyabb költséget eredményez a légtértelítés alkalmazása, de a károsított almák aránya drasztikusan lecsökken, jelentős árbevétel többletet eredményezve.

Alacsony molypopuláció ellen a légtértelítés önmagában elegendő, ekkor még nagyobb költségmegtakarítás érhető el, hiszen nem csak a moly elleni szerek költségét váltja ki a feromon diszpenzerek ára, hanem a kijuttatási költségben is jelentős megtakarítás keletkezik, amennyiben egy-egy csak moly elleni kezelés elmarad.

Az utóbbi évek tapasztalata, hogy a jéghálós ültetvényekben még magasabb a légtértelítés hatékonysága, nagyobb méretű ilyen korszerű ültetvényekben a 10-20%-kal csökkentett feromon diszpenzer mennyiség is biztosítja a molymentességet, amit további jelentős költségcsökkenés a vegyszeres védelemhez képest.

 Jelenleg a gyümölcsfelületek mekkora részén védekeznek ezzel a módszerrel és mi várható a jövőben a légtértelítés terjedését illetően?

 Jelenleg a feromon légtértelítés elsősorban almaültetvényekben népszerű, mivel alkalmazása itt egyértelmű költségmegtakarítást és árbevétel növekedést eredményez. Ennek ellenére eddig nehezen fogadták el a termelők ezt az újszerű módszert, és 2014-ig általában évről évre 500-600 ha-on használták. 2014-ben azonban ugrásszerűen megnőtt a felhasználók száma és az összterület 850 hektár fölé nőtt. Az új belépők elsősorban a szabolcsi régióból kerültek ki.

Az almaültetvények mostanában tapasztalható korszerűsítése, és az étkezési alma arányának növelése, a jégháló minél szélesebb körű alkalmazása a feromon légtértelítés terjedését fogja eredményezni, ahogy az a vezető almarégiókban (pl. Dél-Tirol, Emilia Romagna) már tíz éve bekövetkezett. A szermaradékok egyre szigorúbb ellenőrzése is a feromon légtértelítéses technika további terjedését vetíti előre.