A Talajok Nemzetközi Éve

2014. december 9.

Az ENSZ a 2015. évet a Talajok Nemzetközi Évének nyilvánította. „Egészséges talajokat az egészséges életért” – ezzel a jelmondattal indult a kampányév 2014. december 5-én, a Talajok Világnapján. A szervezők – az ENSZ, a FAO és az IUSS* – arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer előállítása nem képzelhető el a talajokat megóvó gazdálkodás nélkül.


42 éve az Apollo 17 űrhajó legénysége 45.000 km távolságból fényképezte a Földet, amely pont úgy néz ki a világűr végtelen feketeségében, mint egy ragyogó kis kék üveggolyó. „Blue marble” kék üveggolyó – így nevezték a képet, amiről az űrhajósok azt mondták, hogy csodálatosan mutatja, hogy a Föld milyen kicsi és sérülékeny. A sérülékenységet 1972-ben úgy értelmezték, hogy azt a légkör sérülékenysége jelenti, hiszen az a pár kilométer vastag „védőburok” elképesztően vékony a Föld méretéhez képest.

 Ma a Föld bolygó és a rajta élő 7 milliárd ember számára a termőtalajok állapota jelenti a sérülékenységet, hiszen a felszín alig 12%-a – 1,6 milliárd hektár – alkalmas a mezőgazdasági termesztésre és a termőtalaj vastagsága ezen a viszonylag kis területen is csak alig néhány arasznyi.

Erre a földre kellett volna jobban vigyázni, hogy a 21. század elején ne a vészharang kongása jelezze, hogy a 24. órába ért az emberiség. A víz- és a szélerózió, a sivatagosodás és a városok terjeszkedése miatt évente 50.000 hektárral csökken a mezőgazdasági terület a világon. Ez másodpercenként egy futballpálya. Nekünk, magyaroknak talán többet mondanak az európai adatok: csak Európában, csak az úthálózat és a települések terjeszkedése miatt óránkét 11 hektárral kevesebb szántóföld marad. A termesztésre alkalmas talajnak pedig sajnos nem csak a felülete csökken egyre, hanem a termőréteg vastagsággal is gond van. A nem megfelelő művelés hatására csökken a talajok szerves anyag tartalma és a bennük található hasznos élőlények, többnyire baktériumok száma, vagyis a talaj termőképessége.

 Nem kicsi a kihívás, hiszen bár a terméseredmények növekednek, de egyre nehezebb feladatot jelent az egyre csökkenő termőfelületen előállítani az egyre növekvő népesség ennivalóját.

1960-ban átlagosan 2,3 tonna volt a hektáronkénti gabonatermés. Ma a gabonanövények átlagtermése világviszonylatban 3,6 tonna/ha. A következő 15 évben minimálisan 15%-kal, lehetőleg viszont legalább 20%-kal kell növelni a terméseredményeket. Ennek a kihívásnak csak abban az esetben sikerülhet megfelelni, ha sikerül megőrizni és javítani a talajok termőképességét.
A FAO – az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete – arra kéri a tagországait, hogy december 5. és 12. közötti kampányhéten keressék a lehetőséget a termőtalaj egészsége és az egészséges élelmiszer összefüggésének a terjesztésére a minél szélesebb nyilvánosság számára. Remek információs anyagokat készítettek a világ 6 legtöbbek által beszélt nyelvén. A magyar nincs közte, ezért megcsináltam pár kép magyar változatát:

 A fenti ábra jó szemlélteti, hogy a talaj mennyire „élő” anyag. Csak az ilyen egészséges talaj képes megfelelő körülményeket biztosítani a növényeknek a csírázástól egészen a termés betakarításáig.

 A talajokban nem csak sok élőlény él, hanem az is nagyon fontos, hogy a földi biodiverzitás negyede a talajokhoz kapcsolódik. A talajokban élő baktériumoknak idáig az 5%-át sikerült megismerni, ami azt jelenti, hogy a talajélet megőrzése, vagyis az élő talajok megmaradása azért is fontos, nehogy a pusztuló talajokkal az emberiség számára fontos baktériumok is elpusztuljanak. Ez némi magyarázatra szorul: az a lényeg, hogy az innovatív rákgyógyszerek egy része talajbaktériumok által termelt anyag. A nagy gyógyszergyárak szakemberei járják a világot és keresik a talajokban azokat a törzseket, amelyek anyagai felhasználhatóak a humángyógyászatban. Az egyik legnagyobb gyógyszergyártó a Glaxo például emlékműveket épít ott, ahol sikeres gyógyszerek alapanyagát adó baktériumtörzset tartalmazó talajt találtak.

 A FAO adatai alapján csak azzal bő másfélszeresére lehet növelni a termést, ha olyan technológiát használnak, amely megőrzi a jó talajállapotot, vagyis a talaj megfelelő szerves anyag tartalmát, szerkezetét és a talajéletet.

 A Talajok Nemzetközi Évének hazai nyitórendezvénye december 8-án Gödöllőn a Szent István Egyetemen volt a Magyar Talajtani Társaság és az egyetem Talajtani Tanszékének a szervezésében. Szerintem mindkét szervezet illetve intézmény, valamint az egész magyar talajtanos szakma számára elismerés, hogy az IYS – Intermational Year of Soils  (Talajok Nemzetközi Éve) – egyik legnagyobb rendezvénye éppen Gödöllőn lesz 2015. szeptember 1 és 5. között.

 Nem tudom mással zárni ezt az írást, mint a fenti képpel, amelyet a Talajtani Kutatóintézetben készítettem. Stefanovits Pál akadémikus intelmeinél nehéz jobban összefoglalni a talajvédelemmel kapcsolatos dolgokat. Ő amúgy a Magyar Talajtani Társaság örökös tiszteletbeli elnöke.

 *International Union of Soil Sciences – Nemzetközi Talajtani Szövetség

 



« Vissza