A búzanemesítő felért a csúcsra

A The World Food Prize elismerést 1987-óta minden évben egy olyan embernek ítélik oda, aki a legtöbbet tette az emberiség élelmezésének a megoldásáért. Úgy is emlegetik a díjat, mint a mezőgazdaság Nobel díja, hiszen a díjazott megnevezésének az időpontja és a díj mértéke is eléggé hasonló. (A The World Food Prize kereken negyedmillió USA dolcsi + a valóban nagy elismerés).

A díj alapítója nem más, mint Norman Borlaug, aki 1970-ben kapta meg a Nobelt. A Nobel Békedíjat ítélték neki, mert mivel a 40-es, 50-es években a „zöld forradalom vezéralakja” volt, az emberiség élelmezési problémáinak a nagyon jelentős csökkentésével a világbékéhez is nagyon jelentősen hozzájárult. Amúgy Norman Borlaug-gal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy amit összehozott, az a színtiszta amerikai álom. Norvég származású vidéki gyerekként mi másnak tanult volna, mint erdésznek. Aztán növénykórtanos lett a Dupont-nál, majd kiment Mexikóba „zöld forradalmat” csinálni. A mexikói kormány megbízásából és a Rockefellerék pénzén a búzatermesztés fejlesztésével foglalkozott. A munkatársaival 1966-ban alapították a CIMMYT nevű szervezetet, aminek a hosszú neve magyarul – Nemzetközi Búza és Kukorica Fejlesztési Központ. Borlaug ’70-ben megkapta a Nobelt és a CIMMYT kutatási vezetőjeként olyan eredményeket rakott le az emberiség asztalára, ami senki más. 2009-ig szolgálta a szakmát, amely ma is a legnagyobb mezőgazdasági szakemberként tiszteli.

Dr. Sanjaya Rajaram egy kis indiai faluban született, ahol a gyerekeknek elég kevés sansza volt arra, hogy vigyék valamire. Ő jó eszű és szorgalmas volt és megnyert minden tanulmányi versenyt, amit Indiában lehetett. Rotary ösztöndíjjal kiment Ausztráliába növénynemesítést tanulni, majd 1969-ben Mexikóban kötött ki Borlaug-nál, akinek a legjobb tanítványa lett. Amikor Borlaug nyugiba ment akkor azt mondta neki: figyu Raj – mert a kollegái így hívják – vidd tovább te a cuccokat (legyél te a búzanemesítés vezetője) és csinálj még jobb búzákat, mint amilyeneket én csináltam. Raj meg mi mást mondhatott volna, mint hogy OK főnök. Nem lazsálhattak sokat a búzanemesítésben Rajaramék, mert az évek alatt összenemesítettek vagy 480 búzafajtát, amiket az összes földrész több, mint 50 országában termesztenek. Ez azért pestiesen szólva nem semmi.

Kétségtelen, hogy a mezőgazdaság fejlesztésében – már ami a búzát, a kukoricát és a rizst illeti - a CIMMYT képviseli a világ mértékadó élvonalát. Miért? Csak azért, mert például a búzából van a világon vagy 240 millió hektár, aminek a nagy része fejlődő országokban van, akik azért nem a legdrágább cuccokat favorizálják. A nagy világcégek nem bonyolultak, ők pénzt akarnak, a szegény országok szegény farmerjainak a nyomorúságos kapircsolása nem az ő asztaluk. A CIMMYT viszont azzal is foglalkozik, hogy a fejlődő országok mezőgazdasága is fejlődjön, hiszen Rajaram és munkatársai tökéletesen tisztában vannak a fejlődő világ mezőgazdaságának a lehetőségeivel és azzal is, hogy 2050-re legalább 60%-kal több búzának kell teremni, mint amennyi 2000-ben termett.