Tritikálé – érték a markunkban

Elképesztő sikertörténet a tritikálé térhódítása a világ szántóföldjein és nem gondolnám, hogy lenne még egy növény, amiben mi magyarok ilyen meglepően sikeresek lennénk.

A búzatermesztés jó 7-8.000  éves történetéhez képest szinte szempillantás a tritikálé alig félévszázados múltja. Igaz ugyan, hogy magát a növényt már bő száz évvel ezelőtt létrehozták a búza és a rozs sikeres keresztezésével, de ez akkoriban még csak botanikai érdekesség volt. A „triticale” nevet is csak valamikor a ’30-as években találta ki két német a búza és a rozs latin neveinek az összeollózásából. A világ első tritikálé fajtáját Kiss Árpád magyar nemesítő állította elő 1968-ban. Minden feltétel adott volt, hogy igazi tritikálé nagyhatalom legyünk, de az akkori nagypolitika úgy döntött, hogy a magyarok ne legyenek tritikálé nagyhatalom és tritikáléval foglalatoskodjanak inkább a lengyelek.

Csak egy kis összevetés a búzával a termésmennyiség vonatkozásában.

A ’60-as évek végén a világ mezőgazdasági csúcsintézményében a CIMMYT-ben is foglalkoztak tritikáléval és akkoriban 2,4 tonna/ha-os terméseket tudtak elérni. Ma ugyanott átlépték a bűvös 10 t/ha álomhatárt. Nem „magyarkodásból” de azért meg kell említeni, hogy mi pedig 2010-ben a Szemes nevű fajtával (nemesítő: Dr. Bóna Lajos - Gabonakutató) a 13 tonna/ha-os terméshatárt is átléptük, ami azóta is tartja a hazai kalászos termésrekordot. Igazán érdekes, hogy egyetlen búzafajta sem volt képes soha akkora termésre, mint a Szemes nevű tritikálé. Ez a terméseredmény amúgy esősen megközelíti a világon valaha mért legmagasabb búzaterméseket, amelyek Új Zélandon szoktak teremni és kicsivel 15 t/ha fölé kúsznak.

Amúgy jelenleg kb. akkora felületen termesztenek a világon tritikálét, mint az egész magyar mezőgazdasági terület. Az összes termésmennyiség vonatkozásában az 5-6. helyen vagyunk a világon néhány sokkal nagyobb ország után. A növény termőfelülete folyamatosan nő, hiszen a tritikálé nem csak kiváló takarmány, de a az egészséges táplálkozásban betöltött szerepe is kiemelkedő. Kanada például nemrég jelentette be, hogy osztottak-szoroztak, aztán az jött ki, hogy nekik legalább fél millió hektáron kell tritikálét termeszteni, úgyhogy várhatóan nagyot lépnek előre ezügyben.

A fenti képen Dr. Bóna Lajos látható, akinek mi más lenne a markában, mint az általa nemesített tritikálé.

Ő a Szegedi Gabonakutató osztályvezetője és a Magyar Növénynemesítők Egyesületének az elnöke. Miközben jópár kávét megittunk - ahogy a kávé közbeni beszélgetésekkor lenni szokott - kiderült néhány közös dolog. Mindketten ugyanannak az alma maternek a padjait koptattuk anno. Mindkettőnk felesége általános iskolában dolgozik és mindketten lányos apák vagyunk. Ez mondjuk nem érdekes, az viszont annál inkább, hogy a tritikáléval kapcsolatos együttgondolkodásunk eredményeként idén ősszel az Agrova Kft. megbízásából a Szegedi Gabonakutató egy átfogó kísérleti programot indított a Phylazonit talajbaktérium készítmény hatásának a vizsgálatára a búzában és a tritikáléban.

Utólag végtelenül egyszerű az elgondolás. Ha annak idején egy Carman nevű amerikai kutatónak az egyik kezében búza volt a másikban meg árpa és azon töprengett, hogy az egyik ezért jó a másik meg azért és milyen jó volna, ha a jó tulajdonságokat össze lehetne hozni egy növénybe, majd keresztezéssel létrehozta az új növényt a tritikálét. Mi meg abból indultunk ki, hogy van egy olyan tritikálé fajta a kezünkben, ami minden „leg”-et a magáénak tudhat és van egy olyan készítmény, mint a Phylazonit, ami a „leg”-ekkel szintén jól áll. Valójában tényleg nagy szüksége van a szakmának egy olyan tudományos igényű és komplex vizsgálatra, hogy milyen eredményt ad a „szuperfajta” és az optimális talajfeltételeket elősegítő „szupertermék” összehozása.

A Szegedi Gabonakutató olyan lisztkeverékeket is forgalmaz, amelyek a búza mellett különböző arányban kiváló tritikálé őrleményt is tartalmaznak. Az ebből készült termékek az alacsonyabb szénhidrát- viszont magasabb rost és ásványi anyag tartalmuk miatt kimondottan egészségesek, amellett, hogy az ízük és az állaguk is meglepőn jó. Természetes ezért, hogy a Phylazonit hatásvizsgálatában is különös súlyt kap a termésmennyiségre és a növényegészségre gyakorolt hatás mellett annak a megállapítása, hogy miként változnak a búza és a tritikálé beltartalmi mutatói.