Kávéházi sarok – Agrofórum, 2013. november

Elmúlt havi lapszámunkban kinyitottunk egy ajtót az AGRO Café ajtaját, és az egyik sarokba húzódva – ahonnan messzire látni, és ahol taglalni lehet az agrárium ügyes-bajos dolgait – hárman ültünk az asztal köré. Talán emlékeznek rá, hogy a mindennapok egyik súlyos gondjáról az Aspergillus gomba veszélyeiről beszélgettünk.  

Ma derűsebb témát választottunk.

Az AGRO.bio Hungary Kft. két meglepő ötlettel rukkolt elő az idei évben, az egyik a Fenntartható Magyar Mezőgazdasági Szolgálatáért adományozott díj, a másik éppen ez, vagyis az AGRO Café.

Ezekről és még néhány, a környezetet, a talajéletet, a cég múltját, jelenét, és elképzelt jövőjét érintő kérdésekrő - no meg a nemrégiben elnyert Magyar Termék Nagydíjról - beszélgetünk Márton Balázs ügyvezető igazgatóval.

Igazgató úr, mekkora fába vágta a fejszéjét, amikor az AGRO.bio Kft. ötlete megszületett?

Erről édesapámat Márton Józsefet kellene megkérdezni. Valójában Ő vágta nagy fába a fejszéjét 2001-ben.

Akkor most éppen tizenkét éves a cég.

Pontosan. Akkor az egy nagyon nagy fa volt. Én a mai tudásommal és a jelenlegi bátorságommal sem mertem volna meglépni azt, amit édesapám, hogy elindítson a nulláról egy ötletet, hiszen akkor ők mindössze egy termékleírást, egy szabadalmat vettek meg.

Nem is készterméket?

Nem. Mindössze egy húszoldalas dokumentációt, amelyben le volt írva, hogy lehet csinálni egy ilyen terméket. Működik-e majd? El lehet-e adni akár itthon, akár külföldön? – ezt akkor senki nem tudta.

Mit szólt a szakma, amikor az első termékekkel kirukkoltak?

Magunk is meglepődtünk. Szinte a megjelenésével egy időben piacvezető termékké vált, már 2001-ben. Voltak ugyan akkor is konkurens termékek, de ezt a fajta természetes tápanyagellátási formát az AGRO.bio dolgozta ki, és vezette be. Akkor még édesapám Daoda Zoltán munkatársammal együtt. Sajnos 2004-ben édesapám elhalálozott így én vettem át a cég vezetését.

Hány éves volt akkor?

Huszonnyolc. Elképzelhető, hogy akkor ez számomra nem volt egy egyszerű feladat, - fel kellett nőni hozzá, de mivel már évek óta együtt dolgoztunk édesapámmal, úgy gondoltam megfelelő szinten sikerült átadnia azt a tudást, ami hozzásegített ahhoz, hogy a cég vezetését jó irányba folytassuk.

Valahol azt írják egyik cégismertetőjükben, hogy  2-3 cm termőtalaj kialakulásához 500 év kell, a tönkretételéhez elég 5 év is. Milyen szerepet vállal abban az AGRO.bio, hogy ez a természetes állapot fennmaradjon?

Ez a küldetésünk.

Akkor ennek értelmében fogalmazható meg a cég filozófiája is?

Pontosan. A szlogenünk is ez, – amely minden irodában olvasható – hogy „adjuk vissza az életet a termőföldnek, hogy az emberiség tiszta környezetben és egészségesen élhessen a földön.” Az a feladatunk, hogy ezt a termőtalajt és annak tápanyag szolgáltató képességét minél tovább fenntartsuk, hogy ezen egészséges növényt, és táplálékot lehessen előállítani, a mai túlzott kemizálási gyakorlattal szemben. Pusztulnak a talajaink. Amíg ez Ausztráliában háromszoros, addig Kínában már harmincötszörös a termőtalajok pusztulása.

Elképesztő. Erről így még soha nem hallottam.

Ezt egy ausztrál professzor állapította meg.

Önök az együttműködés hívei, mondana erről valamit?

Örülök, hogy ezt szóbahozta, mert stratégiai partnerséget kötöttünk a Syngentával, akikkel már évek óta együtt dolgozunk, illetve gépesítési vonalon a Väderstad a partnerünk. Ebből egy nagyon komoly program fog kialakulni, de erről majd később.

Milyen termékválasztékkal állnak a piac rendelkezésére?

A BactoFil termékcsalád három részből áll. Az egyszikű és kétszikű növények alá használjuk a BactoFil A 10 és B 10 készítményeket és van a harmadik a BactoFil CELL, amely egy cellulózbontó termék.

Mi lehet a jövő?

A jövő – mondhatom, hogy velünk van. Ha a huszadik század a kémia százada volt, akkor a huszonegyedik a mikrobiológiáé lesz.

Úgy vélem, hogy az ilyen típusú termékeké lesz a jövő és az AGRO.bio mindent megtesz azért, hogy ezekhez a termékekhez hozzájussanak a gazdák: szaktanácsadással és komplett technológiákkal.

Mekkora jelenleg a cég és milyen távlatokban gondolkodnak?

Jelenleg százötven-százhatvan ezer hektárra értékesítjük a termékeinket, amit messze nem tartunk elegendőnek…

De a külföldi piacokon is ott vannak!

Így van. Külföldön is megkezdtük az értékesítést. Igaz egy más formulával. Európában minden jelentős országban ott vagyunk, sőt már a tengeren túlra is eljutottunk. Negyvenkét országban van szabadalmi bejelentésünk, és a környékbeli országok közül hétbe importálják a termékeinket.

Talán még annyit a cégünkről, hogy mindezt mintegy negyven főt közelítő létszámmal értük el.

Akkor ez egy erős középvállalkozás.

Igen, és nagyon nagy fejlődési lehetőséget látok a cégünkben. Ezért is ezen dolgozunk. Vannak még ötleteink és tartalékaink.

Saját maguk gyártják a termékeket?

Nem. Évek óta szerződéses kapcsolatban állunk a Fermentia Kft.-vel, akik igen megbízható és jó partnereink. Ez a volt gyógyszerkutató, amelynek a kísérleti üzemében készülnek a termékeink, gyakorlatilag gyógyszeripari körülmények között, gyógyszer minőségben.

Megnyerték az idén a Magyar Termék Nagydíjat, amelyet a parlamentben vehetett át Márton Balázs. Hogy érezte magát a patinás falak között?

Fantasztikus élmény volt. Azok a cégek, akik egy ilyen díjat átvehettek, felemelt fejjel, és büszkén léphettek ki az épületből.

Valamit letettek ennek a hazának az asztalára.

Megható volt.

Miért kapták ezt a nagydíjat, mi volt az indok?

Ha röviden és szarkasztikusan válaszolnék, akkor azért, mert pályáztunk. Régi vágyunk volt, hogy valamilyen díjjal is bizonyítsuk a termékeink kiválóságát. Ez a vágyunk teljesült, sőt, ha mondhatom, most délután vesszük át (november 5-dike van – a szerk.) a MagyarBrands díjat, amelyet szintén megnyertünk.

Akkor erről mi értesültünk elsőként?

Úgy tűnik, de majd ha a közlönyben is megjelenik, akkor lesz nyilvános.

Gratulálunk! Mindkettőhöz.

Köszönöm a munkatársaim nevében is, akik ugyanolyan küldetéstudattal teszik a dolgukat, mint mi, akik hittünk abban a szabadalomban, amelyre édesapám annakidején az életét tette fel.

Ehhez kapcsolódna a következő kérdésem: A bevezetőben is említett, az idén az édesapja emlékére alapított - jelentős anyagi elismeréssel is járó – díjjal tüntették ki Dr. Nagy Bálint egyetemi tanárt, egykori minisztériumi főosztályvezetőt.

Mi indította Önt a díjalapításra és mi volt az indoka, hogy a professzor úrra esett a választásuk.

A díjalapításnak két oka volt – fontossági sorrend nélkül – az egyik, hogy emléket állítsunk édesapámnak, aki a céget megalapította…

Itt voltam a díjátadáson. Amikor édesapjára emlékezett elcsukott a hangja és homályos lett a tekintete, pedig amúgy erős emberként ismerik.

Ki ne hatódna meg ekkora lelki és szellemi örökség súlya alatt.

A másik ok?

Tudomásunk szerint ilyen díjat magyar cég eddig nem alapított és szerettük volna, ha ennek hírértéke sokak füléhez eljut. (Mi is hírül adtuk a júliusi lapszámunkban)

A kérdés másik részére, hogy miért Nagy Bálint? A válasz: nem mi döntöttük el. Több jelölt is volt, de egy tudósokból, tanátokból és újságírókból álló szakmai grémium döntötte el, hogy ki legyen a díjazott, amivel mi utólag teljes mértékben egyetértettünk. Jó döntés született.

Igazgató úr! Innen a kávéházi sarokból az ünnepek közeledtével mit kíván az Agrofórum olvasóinak, és a magyar agrárium egészének.

Először is mindenkinek békés, boldog, meghitt ünnepeket kívánok. Másodsorban azt szeretném kérni az Agrofórum tisztelt olvasóitól, hogy gondolkozzanak el azokon a mondatokon, amelyek elhangzottak ebben az interjúban és vegyék komolyan a fenntartható szó jelentését, hogy az ne csak egy hétköznapi szó legyen, mert ebben foglaltatik a jövőnk.

 dr. Bódis László