Magnézium konferencia

A képen látható úr Ismail Cakmak, aki a göttingeni (Németország) Nemzetközi Növénytáplálási Intézet (International Plant Nutrition Institute) munkatársa és a magnézium növényélettani hatásának kiemelkedő tudósa. Ö volt a február 18-án, Budapesten rendezett Magnézium konferencia hájlájtja vagy ha úgy tetszik főszereplője. Előadásában szépen bemutatta a magnézium hiány tüneteket, meg hogy milyen fontos a Mg a gyökérnövekedéshez, meg amblokk minddenhez. Természetesen arról sem szabad megfeledkezni, hogy a növényeket a klorofil teszi növénnyé, ami ugye a zöld színt is adja és klorofil nélkül nem tudná a növény hasznosítani a fény energiáját. A klorofill molekula centrumában pedig négy nitrogénatom van – nem véletlen olyan fontos a nitrogén és nem véletlen szokott zöldülni a növény a friss nitrogéntrágyától – a nitrogénes centrum epicentrumában pedig mi más lenne, mint egy magnézium atom. A klorofill ezértaztán egy magnézium és 4 nitrogén, a többi a szokásos szerves kombó, szén, oxigén és hidrogén. Aki A-t mond, monnyon B-t is, aki nitrogénez, az magnéziumozzon is, főleg, mióta a termőrétegből szép lassan, de biztosan kifogyni látszik, a földkéreg amúgy 8. leggyakoribb eleme. A Mg amúgy az egész világmindenségben a 9. leggyakoribb elem, ami nem terem minden bokorban, akkor keletkezik, amikor az öreg csillag, a vörös óriás szupernovává válik. Ez azt is jelenti, hogy a földi Mg-is valamikor nagyon régen és nagyon messze keletkezett egy végét járó csillagban. De ez nem annyira lényeg, az sokkal inkább, hogy Mg ügyben is kong a vészharang. Nem oknélkül szerepel szinte minden reklámblokkban mostanság valami jó kis Mg tabletta reklámja. A talajokból kifogyó Mg miatt ugyanis a terményekben is sokkal kevesebb van. 50 éve nem nagyon volt Mg hiányos ember, ma pedig az amerikai táplálkozástudományi intézet szerint az ottani lakosság fele kicsit Mg. hiányos, a lakosság ötöde pedig erősen az. A reklámokban a magnézium készítményeket jobb alvásra és nyugodtabb életre javasolják. Ez igaz is, hiszen a Mg hiány tünete az emberen az alvászavar és az idegrendszeri problémák. Az orvosok, viszont azt szajkózzák, hogy nem csak ez itt a gond, hanem az, hogy az izmok energiaellátásában is kulcsszerepe van a magnéziumnak. Oké a sportolók megoldják a magnézium bevitelt, a többi ember meg csak elvan valahogy, de van egy izom mindenkiben, ami a legtöbbet dolgozik. Ez pedig a szív, amely dobbant bő százezret naponta és aki egy megfelelő hosszúságú életre bazírozik, annak legalább hárommilliárd szívdobbanásra érdemes felkészíteni a szívizmát, sporttal és megfelelő magnézium ellátással többek közt.

Erre a szívizmos témára már nem futott ki Ismail Cakmak úr előadása, ezt máshol olvastam, viszont a magnézium hiány megelőzésének illetve a megszüntetésének a gyakorlati metódusairól részletesen ejtett szót. Végezetül egyetlen ábráját szeretném bemutatni, amely talán a legfontosabb volt, méghozzá az egyes magnézium vegyületek vízoldhatósága. Az a helyzet, hogy aki már látott növényt, meg műtrágyát, az eddig is tudta, (de talán nem sejtette) hogy nem mindegy, hogy ugyanannyi magnéziumot milyen formában juttat ki (ez mondjuk a nitrogéntrágyáknál is hasonlóan van) de a magnéziumnál a különbségek elképesztően nagyok.

A nagyvilágon úgy emlegetik a magnéziumot, hogy „the spark of life” vagyis az élet szikrája, mivel nagyjából annyira fontos és nélkülözhetetlen, mint a motorban a gyújtógyertya. A konferencia üzenete is az volt dióhéjban, hogy a megfelelő magnézium ellátás fontos és ahhoz megfelelő terméket kell választani.