Szóját termeszteni jól érdemes

Szójaügyben nem vagyunk tényező, ahogy az egész EU sem az, hiszen a világ szójatermése nagyrészt 4 országban terem (USA, Brazília, Argentína és Kína). Igény viszont lenne rá, sőt van is, meg a GMO jelölés is rosszul mutat, úgyhogy hazánkban eléggé támogatott a szójatermesztés. Bejött a zöldítés a múlt évben, ezért aztán, aki amúgy is „szójázott”, az ezzel „zöldített”, sőt még sokan azok is, akik korábban nem is láttak szóját, legalábbis a maguk földjen nem. Hozzájött még a fehérjenövények extra támogatása, úgyhogy szépen megugrott 2015-ben a vetésterület, jó 77.000 hektárra. Ez sima ügy, hiszen hazánkban jó 100-150 ezer hektár abszolút alkalmas a szójatermesztésre, hiszen ezek a szóják – szójafajták - már nem azok, amelyek a 70-es években voltak, ezek már tudnak alkalmazkodni. Azonban a mai, korszerű, jó alkalmazkodóképességű, ellenálló és bőtermő szójáknak igényei is vannak ám, például tápanyagügyileg.

Lényeg a lényeg, hogy 2015-ben több ezer olyan termelő fogott hozzá szóját termeszteni, aki korábban sohasem termesztett szóját és bizony többen közülük csalódtak az egészben. Hiába ugyanis a szép támogatás, ha csak alig 1-2 tonna a termés. Azt gondolom, hogy ha nem durvább a nyár, mint az előző, akkor pár dolog betartásával és némi odafigyeléssel sokan rádöbbengetnek, hogy nem is olyan rossz növény a szójabab.

Terület kiválasztás: napraforgó után és természetesen szója után ne vessük a kórokozók miatt, a cukorrépa sem jó előveteménye, de korai kukorica után, pláne jó talajművelés esetén akár nem csak korai után, meg kalászos nohdazu repce után nagyon jó. Kétszikű gyomokkal erősen fertőzött terület nem a legszerencsésebb, meg a gyomirtásra amblokk érdemes figyelni, de hát ez melyik növénynél nem így van. Összességében a szóját célszerű viszonylag jobb, nem tiszta homokos talajra vetni. Klasszikusan a Dél-Dunántúl, a nyugati országrész és az északkeleti csücsök lehet a legjobb, de ahol öntözni is lehet, az más tészta…

Fajtaválasztás: ha nincs legalább 50 fajta a vetőmagos cégek kínálatába betárazva, akkor egy se, hiszen azért senki nem szeretne kimaradni ebből a bizniszből. Nem vagyok szójaszakértő (se) de miután hülye azért nem vagyok, hogy ezzel a klasszikus médiamárkti fordulattal éljek, azt gyanítom, hogy aki úgy véli, hogy a földterülete Magyarországon helyezkedik el, annak elsősorban a hazai nemesítések környékén érdemes keresgélni, ha érti a Tisztelt Olvasó, hogy mire gondolok. Amikor csemegeszőlő ügyben kérnek tőlem tanácsot, hogy ajánljak valami jót meg finomat, akkor mindig a Pannónia kincsét szoktam említeni, ami a Szőlőskertek királynője és a Cegléd szépe keresztezése, és szerintem a legjobb ízű és legszebb fürtű csemegeszőlő. Bort mondjuk nem annyira érdemes belőle csinálni, bár nem ihatatlan, de a csemegeszőlők már csak ilyenek. Valahogy így vagyok a szójával is, hiszen ott van a szegedi szójafajta a szintén Pannónia kincse nevű, aminél én nem ismerek jobb külföldi agyonmarketingelt szójafajtát, de ez lehet, hogy az én elfogultságom, vagy tudatlanságom. Annyi biztos, hogy a Pannómia kincse jól alkalmazkodik a helyi klíma és talajviszonyokhoz és stabilan tud sokat teremni.

Tápanyagellátás: sokan elintézik a szóját, hogy az pont összeszedi a nitrogént a rizobiumok révén, más tápanyagot meg más növénynek se adnak, aztán az lesz a vége, hogy egy mázsa nitrogéntrágyát azért rászórnak a szójára, hogy biztos ami zihher, aztán a potenciális termés fele sem jön össze. Ezek a szóják simán teremhetnek akár 5 tonnát is, de ahhoz tápanyag is kell. Én úgy csinálnám, ha szójatermesztő lennék, hogy ősszel semmit, több okból, aztán tavasszal, amikor már tudom, hogy hova megy a szója, a szántáselmunkálás után megküldeném a területet Gramix Rizotec műtrágyával. Ja, mondom szántás elmunkálás, mert a szóját jól megszántott földbe vetném, részben azért, mert a gyommagok, meg a kórokozók ilyenkor lekerülnek a sutyiba, meg a szója amúgy is szereti a szántott földet – ez nem amerika, mint tudjuk. A Gramix Rizotec meg azért, mert az nem csak kiváló komplex makro és mikro tápanyag, de ott figyel benne a Rizodyne talajaktivátor, ami úgy kell a szójának, mint egy falat kenyér, de hogy rendesen megdobja a termést az biztos. Most jön a lényeg: Aki még nem startertrágyázta a szóját, az nem tudja mi a jó. 20 kg/ha UMG starter bőven elég a korai látványos hatáshoz. Ebben is van Rizodyne talajaktivátor legalábbis a prémium változatokban, és ettől indul úgy a szója, hogy már május végén kezdheti dörzsölni a tenyerét a gazduram.

Technológia: ezt nem részletezném, mert az AGROcafe nem a száraz szakmaiságáról ismert, de azért arra érdemes figyelni, hogy a vetéskor eldöntöttük a legfontosabb dolgokat. A fajtát ugye, a hektáronkénti növényszámot, a vetésidőt, és ekkor már kint van az alaptrágya és kérdés, hogy mi van a starterrel. Aszongya a Mark, aki már hússzor szólt, hogy hagyjam abba, mert ez senkit nem érdekel. Hogy írjam le, hogy mi van, aztán foglalkozzunk a magunk dolgával. Szóval szerintem Pannónia kincse szójafajtát – kb. 450-000 magot egy hektárra – György nap környékén-után, április végén – Gramix Rizotec alaptrágyázás után és UMG startertrágyázás közben érdemes elvetni. A gyomirtást, meg a növényvédelmet ne hanyagoljuk, aztán a szerencse, mint tudjuk azokhoz lesz kegyes…

És hogy jutott eszembe ez az egész szója téma? Hát csak úgy, hogy mondtam a Marknak, hogy lesz kolbászos melegszenya, hozzon hozzá valami innivalót. Ő meg hozott JOYA szójaitalt, ami GMO frí osztrák szójából készül és eléggé finom, talán nem a meleg szendvicshez passzol, de mondta a Mark, hogy felpörgünk tőle, mint a fűnyíró.